Azonosító:
Jelszó:
Regisztráció

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa
a Dr. Fábián László Egyesületet!


Szükséges adatok:

Cod fiscal: 18244075.
RO63OTPV3000
00279045RO01.
Banca OTP Ag. Baraolt.


A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
...részletekért klikk...

Az oldal arculatát tervezte:
Pálfi Csaba,
palfi_csaba2001@yahoo.com.
Programozta:
Takó István,
istvantako@gmail.com.

Archívum

Tartalomjegyzék
A harmadik Erdővidéki Alkotótábor

A Dr. Fábián László Egyesület szervezésében 2009. augusztus 5-9. között harmadik alkalommal szervezzük meg az Erdővidéki Alkotótábort, Kisbaconban. Idén is az „Identítás Jegyében”, de a kisbaconi ember és táj kapcsolatának a szellemében akarunk alkotni, dolgozni. Személyes ambíciókkal és stílus világgal egyetemben akarjuk kézzelfoghatóvá tenni az itteni táj és ember évszázados kötöttségeit, amely a hely szellemében, a hagyományokban, élethelyzetekben, a mindennapok ízében szövődik tovább. Ezt kell felszínre hozni, és átformázva a szemlélő elé tárni, kivetkőztetni a megfoghatatlant.
          Mivel Benedek Elek évében vagyunk, így hangsúlyt kap idén  Elek apó mesevilágának, prózájának (Édes anyaföldem, Harismadár, ...) a feldolgozása. Ugyanakkor folytatni szeretnénk a préseltlemezre festett mesejeleneteket, meseilusztrációkat.  Figyelmet fordítunk a helybéli textilművészeti emlékek felkutatására, népi varrottasok, himzések motivumvilágának rögzítése és művészi  továbbgondolására. Majd végeredményként mindezek kombinálásával egy egyedi divatrajz kollekció készítése és kiállítása is tervben van.
Fontos megjegyezni, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség szellemében dolgozunk. A tényleges művészi értékeket helyezzük előtérbe, ez alkotja táborunk egyik fő célját. Átadni, megismertetni mindezt a fiatalabb generációkkal is, ez a tábor hitvallásának alapillére.
          Az elszigeteltség érzete nem szab számunkra korlátokat, hisszük és valljuk azt, hogy a művészet eszközeivel e szűk határokat sikerül feloldanunk.
Az eltelt két évben arra törekedtünk, hogy sikerüljön egy kis csapatot létrehoznunk, amelyre majd a jövőben komolyan lehet építeni. Ez sikerült is, hiszen állandó lakói vannak immáron a kisbaconi alkotótábornak. Sőt, az idén újabb személyeket akarunk bevonni tevékenységünkbe. Valljuk nemcsak értékeket kell teremteni, hanem tovább kell adni, így teremtve lehetőséget, arra hogy mások is részt vállaljanak ebben.
Az egyén, mint alkotó esetekben művész lép színre, és világot, stílust teremtve, juttatja kifelyezésre érzéseit, kapcsolatát a külvilággal. S az őt ért impulzusok képpé, formává, színné alakulnak, valami születik, születőben van. De lehet, hogy pusztán a probálkozás csak egy félbemaradt mozdulat, kísérlet a világ megértésére, de egyben megismerésére is. A rácsodálkozás vagy éppen öröm, melybe fájdalom vegyül, adja azt a kibogozhatatlan keveréket, melyből a mű születik. Az önmagunk felvállalására, az egyéni gondolatokra itt az idő, hogy ne vessünk békjót, hisz az egyén eltűnésének idejét éljük.
Halál a hagyományokra, halál a letünt korokra, mert életképtelenek! Cserébe itt van nekünk a tömegek szubkultúrája, ami majd mindent megold, hol elrejtőzve kivetközhetünk önmagunkból. – ezt ajánlják. Tedd, hogy ítéltess és légy áldozat... Ám a döntés még mindig rajtad áll, megteheted, hogy elrejtőzz, de megteheted azt is, hogy értéket teremts.  Ez a tábor pont ezt várja el tőled, hogy vállald fel önmagad!                                                           
a szervezők

Tartalomjegyzék
A Székelyhírmondóban megjelent cikk

Írta: Kustán Magyari Attila
Kisbaconban harmadik alkalommal került sor a dr. Fábián László Egyesület szervezte Erdővidéki Alkotótáborra. Augusztus 5-9. között mintegy tíz középiskolás, egyetemista dolgozott Benedek Elek szülőházától nem messze, "az identitás jegyében", ahogyan azt évekkel ezelőtt megfogalmazták a tábor megálmodói.
A program minden nap ébresztővel, reggelivel kezdődött, az alkotók délután két óráig a munkának szentelték idejüket, és mivel 2009 Benedek Elek-emlékév, ezért a mesemondó műveinek illusztrálására is hangsúlyt fektettek. Este filmvetítésekre, előadásokra került sor, így például Elek apó és Ion Creangã meséinek hasonlóságáról beszélt Antal Izabella, vagy Az ördög képe az irodalomban témában tartott előadást Havelka Ferenc-Attila. A baróti születésű, Budapesten élő festőművész, Incze Mózes is tiszteletét tette a táborban, aki a fiatalokat arra ösztönözte, hogy egymás munkáinak pozitív, negatív oldalait megbeszéljék. A műveket vasárnap állították ki a tábor helyszínén, de a tervek szerint Baróton is megtekinthetők lesznek, ahogyan a korábbi években ezt már megszokhatta az érdeklődő közönség. - Sokan azt mondják, hogy Erdővidéken erősebb az emberek identitástudata, mint a megye többi részein. Az itteni ember először azt mondja, hogy ő erdővidéki, csak azután, hogy Kovászna megyei - fogalmazott lapunknak Antal István, az Erdővidék regionális hetilap szerkesztőségi elnöke, a tábor ötlet- és házigazdája. A vendégek kisbaconi házában voltak elszállásolva, és ott is alkottak.

Tartalomjegyzék
A covasnamedia.ro-n megjelent cikk

"Întâlnire" Ion Creanga - Benedek Elek

Învatatoarea Antal Izabella a adus în atentia celor prezenti asemanarile dintre cei doi mari povestitori
Localitatea Batanii Mici s-a transformat vineri într-un adevarat loc de basme, în care povestile marilor scriitori Ion Creanga si Benedek Elek - un fiu al locului - au vrajit publicul venit în numar mare sa calatoreasca în lumea povestilor.
Întâlnirea a avut loc în cadrul celei de-a III-a editii a Taberei de Creatie din tinutul Padurii, depresiunea Baraoltului si a adus fata în fata copii, adulti si personaje de poveste din lumea lui Creanga si a lui Benedek.
"În aceasta seara ne vom aminti de doi mari scriitori ai nostri: de Benedek Elek si de Ion Creanga, de ei pentru ca ei au harul de a ne calauzi în Tara Povestilor, în Lumea Basmelor. Erau de diferite nationalitati, au copilarit departe unul de celalalt, nici nu s-au cunoscut, poate nici nu au auzit unul de celalalt, dar daca s-ar fi cunoscut cu siguranta ar fi devenit prieteni", spunea reprezentanta Asociatiei organizatoare Dr. Fabian Laszlo, învatatoarea Antal Izabella, în prezentarea sa despre cei doi îndragiti scriitori. Ea aduce în discutie în contextul acestui eveniment si multiplele asemanari între operele autorului "Amintirilor din copilarie" si cele ale "mosului Elek al tuturor maghiarilor", nelipsiti din biblio grafia literara a tinerilor.
Paralelismul pe care pune accent Antal Izabella când vorbeste de Creanga si Benedek este adevaratul lor talent în a povesti si adevarata lor forta în manifestarea narativa, exprimarea vie, autentica, formarea frazelor, utilizarea verbelor, descrierea întâmplarilor prin care personajele prind viata, alaturi de multe alte argumente care îi apropie în stil si chiar destin. "Daca studiem atât operele lui Creanga cât si ale lui Benedek Elek putem afirma ca în acelasi timp sunt arhaice si moderne, simple si complicate ca si viata de toate zilele cu bucuriile si problemele ei. Toate întâmplarile ce se descriu în operele lor sunt atât de reale si fidele încât parca am descoperi soarta noastra cu esenta vietii noastre (...) Limbajul lor este inconfundabil cu termeni specifici folositi în modul exprimarii si prin oralitatea stilului. La ambii povestitori cuvintele cele mai numeroase sunt de origine populara, având un aspect fonetic secuiesc, respectiv moldovenesc, multe sunt regionalisme - lipsind aproape pe deplin neologismele", mai spune prezentatoarea noastra.
Trecând în revista si analizând alte numeroase aspecte care îi apropie pe cei doi scriitori - de la modul implicat de a relata, retrairea amintirilor, expresivitate, originalitatea nascuta de recrearea limbii stramosesti, placerea de a glumi, folosirea expresiilor lingvistice din popor sau evocarea lumii ghidata dupa legile traditiei -, Antal Izabella concluzioneaza ca daca cei doi mari povestitori s-ar fi întâlnit si s-ar fi cunoscut, datorita sufletelor pereche ar fi devenit chiar prieteni.

Povestile, creatoare de prietenii
Totodata, ea vorbeste despre sansa ca între copiii români si maghiari sa se lege prietenii tocmai prin aceste povesti. "Eu cred ca, dupa atâtia ani în urma lor, noi, prin amintirea lor putem lega prietenii nu numai între copiii maghiari si români, daca le facem cunoscute operele acestori mari povestitori. Pentru ca, cunoscând reciproc povestile noastre atunci putem însusi mai bine cultura si traditia unuia si altuia, ne cunoastem mai bine datinile, obiceiurile prin care ne cunoastem mai bine unii pe altii si ne dam seama ca toti avem aceleasi probleme si daca avem posibilitate de a învata unul de la celalalalt, sufleteste vom deveni si mai bogati si mai puternici (...) Sa citim povestile lor copiilor nostri caci prin aceste povestiri ajungem la sufletul copiilor, iar copiii prin basme cunosc ce e bun si ce e rau", a conchis aceasta, subliniind ca ambii scriitori prin basmele lor cultiva principii morale ca adevarul, dreptatea, prietenia, ospitalitatea, compasiunea, curajul.
"În educatia copiilor trebuie sa introducem noi valori, în afara educatiei morale si educatia estetica, sa începem cât mai curând ce se poate face prin initierea citirii basmelor sau cu ajutorul mijloacelor artistice, ceea ce se poate îmbina cu o noua conceptie de viata, cu aceea de a sti sa pretuim concetatenii nostri de alte etnii. Toate aceste valori se pot obtine prin reînvierea si amplificarea si împartasirea si cu altii a traditiilor stramosesti. Eu cred ca daca aceste principii despre viata s-ar realiza - toti împreuna am realiza o tara virtuala, dar totodata si reala în care toti copiii ar fi fericiti, o tara ce într-adevar am putea numi Tara Povestilor, Lumea Basmelor, în care atât cititorii lui Benedek Elek cât si ai lui Ion Creanga ar fi adevarate personaje", a mai spus Antal Izabella. Întâlnire de basm de la Batani s-a încheiat cu citirea celor doua "Pungute cu doi bani" în maghiara si româna.

Tartalomjegyzék
A III. Alkotótábor megívójának külső lapja.
Tartalomjegyzék
A III. Alkotótábor megívójának belső lapja.
Tartalomjegyzék

Az Erdővidékben megjelent cikkek - 2008

Tartalomjegyzék

Amikor a művek önmagukért beszélnek...

A formák és színek művészi kivitelezésben alakot öltenek, és hűen tolmácsolják a művész énjének rezdüléseit. A mesék életre kelnek és álomvilágot teremtenek, a még álmodni merők számára. Baróton a városi Művelődési Ház kistermében megrendezett kiállításon mindez alakot öltött, a II. Erdővidéki Alkotótábor kiállított munkáiban és mesejeleneteiben. A szervezők örömmel vették tudomásul, hogy az idei tábor tartalmasabb, és ugyanakkor színvonalasabbra is sikeredett, mindez az alkotótáborban készített műveken lemérhető. A kiállított munkák nagy része olajjal, temperával, valamint szénnel készültek. A kiállított 7 mesejelenet Benedek Elek meséit illusztrálja. Ha ilyen tempóban tudnak haladni, akkor jövőre már a Művelődési Ház nagytermében állítják ki a táborban készített munkákat. A sikernek mindenki részese, ahhoz, hogy e tábor és az itt kiállított munkák létrejöhessenek, sok ember munkája van benne. Ezek nélkül mindez pusztán csak megvalósulatlan álom maradt volna. De a kezdeti sikereken túl, a munkát tovább kell vinni és folytatni kell, nem szabad itt leragadni, jövőre még szebbet, még jobbat, ám mindenekelőtt a művészi értékeket tartva szem előtt, szervezik meg a tábort. A novemberben megrendezendő Erdővidéki Közművelődési Napokon is kiállításra kerülnek a II. Erdővidéki Alkotótáborban készült munkák.

Tartalomjegyzék

Az alkotás szellemében

Írta: Albert Egon

Augusztus 27 és 31 között Kisbaconban rendezték meg a II. Erdõvidéki Alkotótábort. A résztvevõ alkotók, valamint az ide látogató személyek részesei lehettek az alkotás nem mindennapi élményének. A meghívottakat közvetlen közelrõl láthatták munka közben és eredeti környezetben tapasztalhatták meg a színek és formák képpé, mesévé válásának folyamatát. A nyugodt és csendes, családias hangulatban lassan sorban születtek meg az új munkák és Elek apó meséi is életre keltek. A táborban közel 25 alkotás készült és 5 mesejelenet is formát öltött. A mûveket a meghívott nyolc alkotó készítette. A tábor magját nagyrészt fiatal amatõr mûvészek alkották, akadt köztük olyan is, aki most elõször vett részt ilyen táborban. Azok az alkotók, akik már a tavalyi tábornak is résztvevõi voltak merészebben ragadták meg az ecsetet, a szenet, a ceruzát, hogy kifejezhessék a táj, a forma, a szín mûvészi látomásait. A táborban résztvett alkotók: Albert Egon, Benedek Tímea, Elekes Zoltán, Pál Attila, Szász Andrea, Szilágyi Panna, Szász Lóránd, és végül de nem utolsó sorba mindenki Béla bácsija, Varga Béla. A tábor színhelye a kisbaconi Antal porta volt, ahol az alkotni vágyók idilli, mesebeli hangulatban tölthették el ezt a pár napot. Minden adott volt, a vendégszeretet, a kényelmes szobák, a finom ételek, amelyek Fejes Izabella, és Szakács Kinga kezeit dícsérik. Varga Béla fotós a tábor életének mozzanatait, valamint a kisbaconi, falusi élet egyszerû, de mégis egyedi pillanatait kapta lencsevégre. Antal Izabella a tábor krónikása odaadással írta az alkotótábor történetét, minden egyes mozzanatot megörökítve a jövõ számára. Ugyanakkor a mesejelenetek életre keltésében is besegített. Az õ ötlete alapján mesefigurák is készültek rongyból, amelyek külön színfoltjai voltak a tábornak. A programok között szerepelt tudományos elõadás is, amelyet Fehér János mûvészettörténész tartott Múltbéli kõfaragványok Erdõvidéken címmel. Felszólalt még Benedek H. János, Takó István, pedig bemutatta az Erdõvidéki Identitás honlapot – (www.identitás.evidék.ro) – ahol az érdeklõdõk betekintést nyerhetnek az alkotótábor életébe, történetébe és célkitûzéseibe. A tavalyi alkotótáborról készült katalógus is bemutatásra került. Az idei tábor sikeresnek mondható, az elmúlt évhez képest a munkák nagy részén érzõdött a fejlõdés és a magasabb szintre törekvés, amely reménykeltõ, hiszen így hosszútávon kifejlõdhet egy olyan fiatalokból álló csapat, amely már komoly mûvészi teljesítményre lehet képes. Az alkotótáborban készült munkák szeptember hónap folyamán kiállításra kerülnek Baróton. A Dr. Fábián László Egyesületnek köszönhetõen, idén is sor kerülhetett egy olyan réteget összekovácsoló rendezvényre, amely példátlan Erdõvidéken. A szervezõk köszönetet mondanak a táborba fellátogató vendégeknek, az Erdõvidék televízió stábjának, és mindazonak, akik adójuk 2% - val támogatták az egyesületet. Köszönik a támogatók hozzájárulását, Buksa Miklós - ERPÉK, Flechamer Ottó - ELCO, Loata Felician - Biborteni, Dr. Szotyori Csaba állatorvosnak, az Erdõvidék hetilap szerkesztõségének, és a nyomda munkaközösségének. Az alkotók vasárnap délután a jövõbeli viszontlátás reményében vettek búcsút a kisbaconi mesebeli tájtól.

Tartalomjegyzék

Formák és színek a mesék világában...

Írta: A E

Kisbacon ad helyet az idén is a II. Erdõvidéki Alkotótábornak, a Dr. Fábián László Egyesület szervezésében, augusztus 27-31 között. A szervezõk a tavalyi tapasztalatokra építve, szeretnék színesebbé és tartalmasabbá tenni a tábor arculatát. Az egy évvel ezelõtti alkotások az „identitás jegyében” mottó alatt születtek és ki-ki a maga nyelvén értelmezte és formálta színné, formává valamint képpé a benne megfogant érzéseket, gondolatokat.Az általánosabb téma ellenére közel 32 alkotás született. Fontos számukra, hogy ne a mennyiség, hanem a minõség szellemében dolgozzanak, alkossanak a tényleges mûvészi értékeket helyezve elõtérbe. Az idei téma: formák és színek, mint az ember és világ alkotóelemeinek részei. Ugyanakkor a Benedek Elek meséinek illusztrálása,, mûvészi feldolgozására is hangsúlyt fektetnek a szervezõk. Úgy vélik, ha minden évben legalább két Elek apó mesét sikerül megfesteni, akkor 4-5 éven belül már komoly gyûjteményük lesz a mesékbõl. A tábori életet úgy szervezték meg, hogy kialakulhasson egy nyugodt légkör, hangulat, ahol majd könnyedén lehet alkotni. Szerdátólvasárnapig tart a tábor, ahol a mûhelymunka mellett, zenés est, filmvetítés és tudományos elõadások is lesznek.

Tartalomjegyzék

A Székely Hírmondóban megjelent cikkek - 2008

Családias hangulat a Macskásban

Írta: Havelka Ferenc

2008-09-02

Ritka pillanat a hétköznapi ember számára, amikor egy mûvészt alkotás közben figyelhet meg. Az erdõvidéki mûvészeknek sem mindennapi élmény több társukkal együtt alkotni, egymástól ellesni a szakma csínját-bínját. Mindezekre nyújtott lehetõséget a vasárnap véget ért II. Erdõvidéki Alkotótábor a kisbaconi Macskásban, a Dr. Fábián László Egyesület szervezésében. A naponta megforduló jónéhány látogató végignézhette, amint születnek a remekmûvek, amint sajátos színt és formát öltenek a kisbaconi táj vagy Benedek Elek mesefigurái, végig követhették, amint gondolataiba merülve figyeli a félkész mûvét, amint átszellemülve keveri a színeket a palettán, de a figyelmes szemlélõ alkotását megsemmisítõ mûvészt is láthatott. Szinte nem akadt látogató, akit éppem nem ragadott volna el az alkotói kedv. Az idei táborban kevesebben vettek részt, de a szervezõk szerint a tavalyihoz képest nagyobb volt a fegyelem, az odaadás, családiasabb a hangulat. A kisbaconi vendégszeretetnek, a hely szellemiségének, a közösségi erõnek köszönhetõen felejthetetlen élmény volt minden résztvevõ számára a tábornak helyet adó Antal-portán eltöltött pár nap. A tábor igazi színfoltjait Barót fotómûvészének, Varga Bélának a fényképei képezték. Az idei alkotásokat egybegyûjtve hamarosan Baróton is ki fogják állítani. A tábor hitvallásáról, eszmeiségérõl a frissen elkészül világhálós honlapon (www.identitas.evidek.ro) is lehet olvasni, ugyanott megtekinthetõek a tavalyi alkotások.

Tartalomjegyzék

Alkotótábor a Macskásban

Írta: SZH

2008-08-26

A baróti Dr. Fábián László Egyesület idén második alkalommal rendezi meg az Erdõvidéki Alkotótábort a kisbaconi Macskásban, a 107-es szám alatt. Az egy hétig tartó, a vidék mûvészeit egybegyûjtõ rendezvény a tavaly az identitás jegyében zajlott, az idei téma: formák és színek, mint az ember és a világ alkotóelemeinek részei.Az alkotótábor nemcsak a környéken már ismert mûvészeknek biztosít helyet, hanem fiatalokat, kezdõket is befogad, az amatõröket is szívesen látják. A tavaly például közel tíz lakója volt a tábornak, festõk, fényképészek, iparmûvészek, és harminckét alkotás született, amelyeken a tradíciók, az erdõvidéki táj elevenedett meg. Nem hiányoztak Benedek Elek mesefigurái sem. A tavalyi alkotásokból két kiállítás is született: egy a kisbaconi tájházban, a másik pedig Erdõvidék Múzeumának pincéjében, idénre pedig egy katalógusban is bemutatják azokat.„Nem a mennyiség, hanem a minõség szellemében dolgozunk, alkotunk. A tényleges mûvészi értékeket helyezzük elõtérbe. Tervben van a fiatalabb generáció bevonása, illetve a tavalyi alkotókra is számítunk. Benedek Elek meséinek illusztrálása mellett, hozzáfogunk az erdõvidéki mondavilág feldolgozásához is” – áll az idei tábor meghívójában. Fehér János mûvészettörténész tudományos elõadása mellett a táborban idén mûvészfilm megtekintésére és megvitatására is sor kerül.

Tartalomjegyzék

Meghívó a kiállításra - 2008

Kiállítás meghívó
Tartalomjegyzék

II. Erdővidéki Alkotótábor Kisbacon - Macskás 2008 agusztus 27-31.

II.Erdővidéki alkotótábor - 2008 - Logó

Tartalomjegyzék

II.Erdővidéki alkotótábor - 2008 - Meghívó

Meghívó - 1. oldal

Tartalomjegyzék

Meghívó - 2. oldal

Tartalomjegyzék

Meghívó - 3. oldal

Tartalomjegyzék

Meghívó - 4. oldal

Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék

Bevezető

A Dr. Fábián László Egyesület égisze alatt  az „identitás jegyében” megszervezett I. Erdővidéki Alkotótábor történetéhez és a készített alkotások  keletkezéséről szóló kiadványhoz

„Keresd művész, a magányt ,
Művet foganj s befejezz,
De hogy élvezd alkotásod,
Ahhoz társakat keress.”
                                                                           Goethe, Johann Wolfgang von

          Egy alkotótábor létrehozásának gondolata – a művészi tehetségek felkarolása a művészi nevelés érdekében – már rég megszületett  Antal István elméjében.
Szabó Magda írónőt idézve„ Minden látható eredmény mögött áll egy láthatatlan személy, aki nélkül nincs életmű” megcáfoljuk, mert – ebben az esetben - egy alkotótábor létrehozása egy embernek igen nehéz feladat lett volna.
Ezért volt szükség néhány olyan lelkes művészi lélekre, mint Albert Egon filozófus és Benedek Tímea, aki a  kolozsvári Ion Andreescu Művészeti egyetem I éves hallgatója- és akik a tábor megvalósításának mozgató rugóivá váltak.
Csak erkölcsi támogatókkal nehéz lett volna létre hozni valami maradandót, nagyon is el kelt olyan anyagi támogatók segítsége mint: a Communitas alapítvány, Buksa Miklós a baróti Erpék  igazgatója, Loata Felician a Bibco gazdasági igazgatója és Szotyori Csaba állatorvos. A segítőkész emberek fantáziát láttak a tábor létrehozásában és felismerték, hogy ösztönözni kell az ifjú tehetségeket a művészi hajlam kibontakozásában.
Mondhatni az identitás nevében megszervezett I. Erdővidéki Alkotótábor a meggyőződésről és a megvalósítás iránti elszántságról szólt. A tábor a Dr. Fábián László Emlékbizottság égisze alatt jött létre.
    Mivel első alkalommal szerveztük, nyílván a tábornak nem volt története és ilyen meggondolás alapján a táborozók reám bízták a tábor krónikása titulust, hogy jegyezzem le  a táborban észlelt történeteket, hogy ha majd hagyománnyá fog válni a táborozás, legyen története és  majd az előző évek táborozásához viszonyítsuk a fejleményeket.
A tábor 3 napos volt-előre augusztus 10 és 12-re szerveztük, de már 9.-én este megérkeztek az alkotni vágyók és 12.-én este senki se akart haza menni. Ez jól esett nekünk Istvánnal, mert az is volt a célunk, hogy ne csak mi érezzük jól magunkat, a kedves otthonunk másoknak is kikapcsolódás  céljául szolgáljon.

 

 

A tábor helyszíne Kisbacon volt

És miért pont Kisbacon? „Azért, mert  Kisbacon a világ közepe.” Szoktuk mondogatni Istvánnal. Itt  el lehet felejteni a mindennapi gondokat és itt lehet pozitív energiákkal feltöltődni. Kisbacon igazi szimbolikus tér, jelképes , mese szellemű világ. Benedek Elek-mindenki Elek apója – is itt szívta magába az identitás tudatát, hiszen a budapesti tanulmányai után is szíve vissza vágyott ebbe a világba ,ahol ihletődött a szép mesék írására.
Az ALKOTÓTÁBOR helyszíne összeért a Benedek Elek kertjével. Talán ezért is  könnyebb ihletődni a művészi alkotásra... Itt láthatók azok a délcegen emelkedő fenyőfák, amelyeket még Elek apónk ültette. Ha felmegyünk a dombra onnan beláthatjuk az egész Kisbacont a festői szépségével, ha balra térünk el, a kapunk előtt – a mező felé -, akkor a Hargita nyúlványait szemlélhetjük és beláthatjuk Bodvajt is festői szépségével. Tőlünk a kilátás gyönyörű látványt  nyújt és az itt létünk kedves élmény marad az év bármely időszakában. Tavasszal a fák kibontakozó rügyei, a természet újra éledése a szebbnél szebb virág kavalkáddal, a zöld szín minden árnyalataival és virágillattal, nyáron a madarak csicsergése, a gémek kelepelése az Elek apó kertjében, a méhek zümmögése, a kisbaconi szorgos emberek széna gyűjtési tevékenysége, ősszel a paletta minden színskálája, a dolgozó, egyszerű falusi emberrel, aki terményének begyűjtéssel foglalkozik és télen pedig az első hó  és a kisgyerekek öröm kiáltása - szánkózás közben -, majd az igazi tél beálltával a hó alatt alszanak a házak  és bent duruzsol a kemence, no meg a sok szép feledhetetlen szilveszterek… Ezen benyomások nyújtanak  örök élményt, látványt és ihletést, ami azt az érzést kelti az alkotni vágyok szívében is, hogy itt –Kisbaconban- megáll az idő és minden varázslatos, mert van  itt valami az ózondús tiszta levegőben is, ami megmagyarázhatatlan és amitől mesés ez a hely.
Az Alkotótábor szervezői beláttuk, hogy Kisbacon igazi, egyedi világ az alkotni vágyók szívében. Ez a hely mindig azt sugallja, hogy nem szabad elhagyni ezt a gyönyörűséges tájat és vele együtt egész Erdővidéket. Ez a hely valóságos identitás tudatot fejleszt nemcsak az alkotó ember szellemiségében. E hely különlegessége arra készteti az alkotókat, hogy örökítsék meg és mentsék meg mindazt, ami még él a hagyományokból is és igazán lehet dokumentálódni a falu életéből is.
Az alkotók igazi ihletődést kaphattak az alkotó munkára és valamennyijükben létező művészi hajlam magasra szárnyra kelhetett. A tábor alatt az alkotók bebizonyították, hogy a művészet nem ismer kényszert és ki-ki saját alkotó technikája szerint ezt be is bizonyította vonalakkal, színekkel,grafikában és a fényképezőgép segítségével. A megszületett munkák értékét maguk az egyéni alkotások is  bizonyítják ebben a kis kiadványban, mert minden alkotó a munkáján keresztül kivetített valamit a lelki világából és a pillanatnyi hangulatából.
Lehet látni jellegzetes kisbaconi tájképet, helyi jellegű fotókat, a munkából haza térő fáradt falusi emberekkel,de megszülettek közösen festett mese jelenetek is. A képek a valóságból sarjadnak és kitükrözik az alkotó pillanatnyi belső világát, örömérzését az alkotni akaráshoz. Az alkotások zömében a szép kisbaconi táj örök értékű marad és Kisbacon szépsége a képeken keresztül nem pusztul el...
          Az  örömteli alkotás és a mesés hangulat közepette jöttek létre a csodálatos mesés jelenetek  Az égig érő fa  és a Kutya szeretne lenni mesék jelenetei. Ezek közös alkotások voltak, mert volt aki a mesék vázlatos rajzát gondolta ki, volt aki  a színek hatását tervezte ki  és vitte fel a nyersanyagra,és volt aki a kontúrokon keresztül tette nyomatékossá a mese mondanivalóját. Szinte minden jelenlevőnek van valami köze ezen alkotásokhoz. Érdekes megoldásnak tűnt A kutya szeretne lenni mesés plaketten az egyik sarokban, ahogy Elek apó ül és mesél a gyerekeknek  és a mesélés egybeolvad  magával a mesés jelenettel.
          Feledhetetlennek találtam a táborban azt a jelenetet is, amikor Az égig érő fa mesejelenetben   elkészül a királylány, amint a kérők sorban állnak kezéért és a tábor résztvevői között a fiúk a nagy mesejelenet mellé térdelve próbálják „megkérni” ők is a királylány kezét  és ezt a jelenetet Varga Béla fotójával  hűen meg is örökítette. Itt a mese jelenet egybe olvadt a valósággal. A valóság pedig az önfeledt pillanat részese lett. A tábor ideje alatt tudományos előadás sorozaton vehettünk részt. Az identitás tudatról előadást tartott Albert Egon filozófus - a tábor művészeti vezetője és Benedek Huszár János – Kisbacon szülöttje, Elek apó egyenes ágú le - származottja, jelenleg Illyefalva polgármestere, de csodálatos számítógépes tudományos előadásával bűvölte el a hallgatóságot Fehér János művészettörténész, aki Szent László legendáit mutatta be az Erdélyben létező templomok falain, utalva erre az erdővidéki templomokra is. Az előadások koordinátora és egyben társszervezője Takó István informatikus volt. Tanulságos, identitás vonatkozású értékerejű, előadásoknak  lehettünk fültanúi.
      Az erdővidéki identitás gondolata nem maradhatna meg nyomatékosan az erdővidéki ember gondolatvilágában, ha szellemiségében nem élnének Erdővidék  hírét messzi tájakon is öregbítő nagyjaink. Grafikus ábrázolásban  a szemlélő találkozhat egy részével, - hiszen három nap kis idő mindenik portréját elkészíteni úgy, hogy az élethű is lehessen. Ezek a szénrajzportrék Elekes Zoltán  marosvásárhelyi tanárnak - a tábor meghívottjának - munkáját dicsérik.(Ő rajzolta Dr. Fábián László portréját a baróti emlékháza plakettjén és az Erdővidék hetilap dobosát és a szerkesztőségben levő Dr. Fábián László portréját is  tus rajzban, csak itt Erdővidék vonatkozásban…)
A táborban meghívott minden napos vendégeink voltak szakemberek, gyakorló művészek, mint Rácz Magda rajztanár, Varga Béla fotóművész - Elekes Zoltán marosvásárhelyi tanár, és megtisztelt látogatásával Veres Miklós vargyasi festőművész. A fent említett vendégeink hasznos utasításokkal látták el a kezdő alkotókat és velük együtt alkottak.
A legfiatalabb alkotó a négy éves Imre Mikólt volt, -Magdika unokája - aki egyik nap reggeltől estig festett az alkotókkal karöltve. Ez is azt igazolta, hogy az alkotni vágyás gondolata  még a kicsi, de művészi hajlammal megáldott  Mikóltra  is átragadt, mert benne is lappang a művészi tehetség…
Lenyűgöző látvány volt látni az alkotó fiatalokat a festő palettával a kezükben szétszóródva hol a kertbe, hol a tornácon, hol valamelyik bokor tövében vagy valamelyik domb tetején. Zenó, azaz Fehér Zoltán  és Varga Béla fotóművész motorkerékpárral szelte át Kisbacont fényképezve. Béla gyerekekkel körülvéve is vette lencsevégre az általa művészi szemmel értékelt pillanatokat. Fájós lábával fáradságot nem ismerve járt és lelkesen magyarázta a fiataloknak hogyan kell művész szemmel szemlélni a világot és lelkesen mesélt az élettapasztalatairól. A tábornak  jól kigondolt programja volt. Reggel 7-kor kelés, reggeli készítés, majd reggelizés és 9 órától munka. De ez a munka az alkotás volt és ez belső kényszerként jött, nem parancs szóra. Igazi munkakedv ragadt egyik alkotóról a másikra. Valahogy mintha mindenki érezte volna, hogy szalad el az idő a lábunk alatt és ezt az alkalmat nem lehet már bepótolni, ha most el mulasztjuk. 19. óra  után a kisbaconi templom harangja is megkondult és a tehenek is leereszkedtek a Csikóra tetőről. Ekkor  lassan már kezdett  Kisbaconra telepedni az este. A fáradt emberek behúzódtak „fészkeikbe”, hogy erőt gyűjtsenek másnapra.
A táborban ilyenkor kezdődött az igazi tábori élet. Az este meghitt hangulatát megszakították a kedves beszélgetések, a szaxafon hangja, a felszabadult hangulat. Talán egy kis hangulatot loptunk be Kisbacon csendes életébe.
A tábornak volt szakácsa ,aki nagyon finomakat főzött hatalmas üstben Zenó személyében, aki a Duna-deltai halászos meséivel nevettette a társaságot. István és Zoli  viccei is sokszor sírásig nevetették a társaságot. Igazi önfeledt hangulat volt minden este. Napközben mindenkinek meg volt a maga sajátos feladata. István volt a mindenes, bármi kellet ő volt a beszerző, a fuvaros, a szállító, az igazgató. Zoltán volt a szakxafonos, Zenó a szakszerű szakács, Fejes Izabella a tábori zászló hímzője. Én a tábor szemfüles krónikása. Kinga és Iza mosogattak  is. Bikficc volt a tábor szeretett kutyája, aki két alkotás szereplője is. A táborban eltelt idő hamar elrepült, de feledhetetlen élményt hagyott maga után gyönyörű, szép alkotásokkal megtűzdelve. Itt barátságok születtek és  össze állt egy igazi művészi lelkekből álló csapat. Gondolatban még Elek apó is velünk volt. A Kisbaconban született alkotásokból már két kiállítás is volt megszervezve. Egy záró kiállítást szerveztünk a kisbaconi Tájház udvarán, majd a Magyarok Világtalálkozója keretében a baróti múzeumban is. Szintén az itt készült alkotásokból ajánlottunk fel aukcióra egy jótékonysági rendezvényre  a III. ERDŐVIDÉK ÖSSZEFOGÁSI NAP alkalmából 3 képet: a Rácz Magda, az Albert Egon és a Benedek Tímea képeit. A mese napja alkalmával Kisbaconban szervezett tevékenység keretén belül csaknem 200 gyerek  látogatott meg –csoportonként-és kellett felismerje, hogy milyen meséket  ábrázoltak a táborban festett mesejelenetek.
Az I. Erdővidéki Alkotótábor sikeresnek tudható, ezért is kell legyen folytatása, mert a tábor kiváló alkalom a fiatal tehetségek kibontakozásához és felkarolásához.
          Én remélem, hogy az ecset, a kréta, a szén, az aqvarell, a festék, a film kezelése által alkotott képek belopják a kisbaconi táj hangulatát. A  könyvet szemlélve  környezetünkben érezhetik Önök  is erdővidék nagyjait és  így az identitás tudat valamennyijükben is biztosabb  talajra talál.
Mint a tábor krónikása a tábor „bezárásának” pillanatában én is Elek apó szavaival búcsúztam a résztvevőktől:

„Íme most tőletek
Búcsúzásom lészen .
Esztendeig nem lát ,
Ki-ki úgy megnézzen.
Amit jövendöltem, csillagokban láttam,
Onnét olvastam le
Szépen egyfolytában.”

 

 

Mivel mondókámat Goethe idézetével kezdtem, hát azért végszóként szintén Goethe idézetével zárjam is.
                 
„A búcsúzónak minden emlék drága,
Egy száraz lomb, egy moha, egy kis kavics,
Hogy emlékezzék a távolban is
A helyre, mely visszavárja,,
Tanú lesz az érzéseiről halálig,
S egy semmi így drágább kincsé válik.”
   
                                                                                Antal Izabella
                                                                              A tábor krónikása

 

 

A táborban részt vettek:
ALBERT EGON filozófus, a tábor művészeti vezetője, jelenleg az Erdővidék hetilap munkatársa
ANTAL ISTVÁN a Dr. Fábián László Egyesület elnöke ,a tábor védnöke és vezetője ,valamint mecénása
ANTAL IZABELLA tanárnő, a tábor krónikása
ANTAL ISTVÁN -ZOLTÁN, egyetemista, a tábor zenésze
BENEDEK HUSZÁR JÁNOS, Kisbacon szülöttje, Benedek Elek leszármazottja,a tábor meghívottja
BENEDEK TÍMEA, egyetemista,
ELEKES ZOLTÁN, tanár, a tábor meghívottja
ELEKES ZSUZSA BEATRIX, egyetemista
FARKAS KATALIN, egyetemista
FEHÉR JÁNOS, művészettörténész, a tábor meghívottja
FEHÉR ZOLTÁN, erdészmérnök,a tábor szakácsa is
FEJES  IZABELLA, a tábor zászlajának a hímzője
PÁL ATTILA , középiskolás
SZAKÁCS KINGA, divattervező technikus
SZAKÁCS LÁSZLÓ, középiskolás
SZILÁGYI PANNA, középiskolás
RÁCZ MAGDA ,  a tábor meghívottja
VARGA BÉLA, fotóművész, a tábor meghívottja
VERES MIKLÓS, festő, a tábor meghívottja
TAKÓ ISTVÁN, egyetemista ,a tudományos előadások vezetője
FARKAS TÜNDE, egyetemista
és nem utolsó sorban: a
kicsi „tiszteletbeli” résztvevő az alig 4 éves IMRE MIKOLT

Ezúton  is megköszönjük mindazon kedves ismerősöknek, az Erdővidék hetilap szerkesztőségének és támogatóinknak, hogy a tábor alatt meglátogattak és érdeklődésüket fejezték ki az itt történő események iránt.
                                               A tábor szervezői

Tartalomjegyzék