A harmadik Erdővidéki Alkotótábor

A Dr. Fábián László Egyesület szervezésében 2009. augusztus 5-9. között harmadik alkalommal szervezzük meg az Erdővidéki Alkotótábort, Kisbaconban. Idén is az ?Identítás Jegyében?, de a kisbaconi ember és táj kapcsolatának a szellemében akarunk alkotni, dolgozni. Személyes ambíciókkal és stílus világgal egyetemben akarjuk kézzelfoghatóvá tenni az itteni táj és ember évszázados kötöttségeit, amely a hely szellemében, a hagyományokban, élethelyzetekben, a mindennapok ízében szövődik tovább. Ezt kell felszínre hozni, és átformázva a szemlélő elé tárni, kivetkőztetni a megfoghatatlant. Benedek Elek évében vagyunk, így hangsúlyt kap idén Elek apó mesevilágának, prózájának (Édes anyaföldem, Harismadár, ...) a feldolgozása. Ugyanakkor folytatni szeretnénk a préseltlemezre festett mesejeleneteket, meseilusztrációkat. Figyelmet fordítunk a helybéli textilmővészeti emlékek felkutatására, népi varrottasok, himzések motivumvilágának rögzítése és mővészi továbbgondolására. Majd végeredményként mindezek kombinálásával egy egyedi divatrajz kollekció készítése és kiállítása is tervben van. Fontos megjegyezni, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség szellemében dolgozunk. A tényleges mővészi értékeket helyezzük előtérbe, ez alkotja táborunk egyik fő célját. Átadni, megismertetni mindezt a fiatalabb generációkkal is, ez a tábor hitvallásának alapillére.
Az elszigeteltség érzete nem szab számunkra korlátokat, hisszük és valljuk azt, hogy a mővészet eszközeivel e szők határokat sikerül feloldanunk. Az eltelt két évben arra törekedtünk, hogy sikerüljön egy kis csapatot létrehoznunk, amelyre majd a jövőben komolyan lehet építeni. Ez sikerült is, hiszen állandó lakói vannak immáron a kisbaconi alkotótábornak. Sőt, az idén újabb személyeket akarunk bevonni tevékenységünkbe. Valljuk nemcsak értékeket kell teremteni, hanem tovább kell adni, így teremtve lehetőséget, arra hogy mások is részt vállaljanak ebben.
Az egyén, mint alkotó esetekben mővész lép színre, és világot, stílust teremtve, juttatja kifelyezésre érzéseit, kapcsolatát a külvilággal. S az őt ért impulzusok képpé, formává, színné alakulnak, valami születik, születőben van. De lehet, hogy pusztán a probálkozás csak egy félbemaradt mozdulat, kísérlet a világ megértésére, de egyben megismerésére is. A rácsodálkozás vagy éppen öröm, melybe fájdalom vegyül, adja azt a kibogozhatatlan keveréket, melyből a mő születik. Az önmagunk felvállalására, az egyéni gondolatokra itt az idő, hogy ne vessünk békjót, hisz az egyén eltőnésének idejét éljük. Halál a hagyományokra, halál a letünt korokra, mert életképtelenek! Cserébe itt van nekünk a tömegek szubkultúrája, ami majd mindent megold, hol elrejtőzve kivetközhetünk önmagunkból. ? ezt ajánlják. Tedd, hogy ítéltess és légy áldozat... Ám a döntés még mindig rajtad áll, megteheted, hogy elrejtőzz, de megteheted azt is, hogy értéket teremts. Ez a tábor pont ezt várja el tőled, hogy vállald fel önmagad!

A szervezők

A Székely Hírmondóban megjelent cikk

Írta: Kustán Magyari Attila

Kisbaconban harmadik alkalommal került sor a dr. Fábián László Egyesület szervezte Erdővidéki Alkotótáborra. Augusztus 5-9. között mintegy tíz középiskolás, egyetemista dolgozott Benedek Elek szülőházától nem messze, "az identitás jegyében", ahogyan azt évekkel ezelőtt megfogalmazták a tábor megálmodói.
A program minden nap ébresztővel, reggelivel kezdődött, az alkotók délután két óráig a munkának szentelték idejüket, és mivel 2009 Benedek Elek-emlékév, ezért a mesemondó mőveinek illusztrálására is hangsúlyt fektettek. Este filmvetítésekre, előadásokra került sor, így például Elek apó és Ion Creang? meséinek hasonlóságáról beszélt Antal Izabella, vagy Az ördög képe az irodalomban témában tartott előadást Havelka Ferenc-Attila. A baróti születéső, Budapesten élő festőmővész, Incze Mózes is tiszteletét tette a táborban, aki a fiatalokat arra ösztönözte, hogy egymás munkáinak pozitív, negatív oldalait megbeszéljék. A mőveket vasárnap állították ki a tábor helyszínén, de a tervek szerint Baróton is megtekinthetők lesznek, ahogyan a korábbi években ezt már megszokhatta az érdeklődő közönség.
Sokan azt mondják, hogy Erdővidéken erősebb az emberek identitástudata, mint a megye többi részein. Az itteni ember először azt mondja, hogy ő erdővidéki, csak azután, hogy Kovászna megyei - fogalmazott lapunknak Antal István, az Erdővidék regionális hetilap szerkesztőségi elnöke, a tábor ötlet- és házigazdája. A vendégek kisbaconi házában voltak elszállásolva, és ott is alkottak.

A covasnamedia.ro-n megjelent cikk

"Întâlnire" Ion Creanga - Benedek Elek

Învatatoarea Antal Izabella a adus în atentia celor prezenti asemanarile dintre cei doi mari povestitori Localitatea Batanii Mici s-a transformat vineri într-un adevarat loc de basme, în care povestile marilor scriitori Ion Creanga si Benedek Elek - un fiu al locului - au vrajit publicul venit în numar mare sa calatoreasca în lumea povestilor. Întâlnirea a avut loc în cadrul celei de-a III-a editii a Taberei de Creatie din tinutul Padurii, depresiunea Baraoltului si a adus fata în fata copii, adulti si personaje de poveste din lumea lui Creanga si a lui Benedek. "În aceasta seara ne vom aminti de doi mari scriitori ai nostri: de Benedek Elek si de Ion Creanga, de ei pentru ca ei au harul de a ne calauzi în Tara Povestilor, în Lumea Basmelor. Erau de diferite nationalitati, au copilarit departe unul de celalalt, nici nu s-au cunoscut, poate nici nu au auzit unul de celalalt, dar daca s-ar fi cunoscut cu siguranta ar fi devenit prieteni", spunea reprezentanta Asociatiei organizatoare Dr. Fabian Laszlo, învatatoarea Antal Izabella, în prezentarea sa despre cei doi îndragiti scriitori. Ea aduce în discutie în contextul acestui eveniment si multiplele asemanari între operele autorului "Amintirilor din copilarie" si cele ale "mosului Elek al tuturor maghiarilor", nelipsiti din biblio grafia literara a tinerilor. Paralelismul pe care pune accent Antal Izabella când vorbeste de Creanga si Benedek este adevaratul lor talent în a povesti si adevarata lor forta în manifestarea narativa, exprimarea vie, autentica, formarea frazelor, utilizarea verbelor, descrierea întâmplarilor prin care personajele prind viata, alaturi de multe alte argumente care îi apropie în stil si chiar destin. "Daca studiem atât operele lui Creanga cât si ale lui Benedek Elek putem afirma ca în acelasi timp sunt arhaice si moderne, simple si complicate ca si viata de toate zilele cu bucuriile si problemele ei. Toate întâmplarile ce se descriu în operele lor sunt atât de reale si fidele încât parca am descoperi soarta noastra cu esenta vietii noastre (...) Limbajul lor este inconfundabil cu termeni specifici folositi în modul exprimarii si prin oralitatea stilului. La ambii povestitori cuvintele cele mai numeroase sunt de origine populara, având un aspect fonetic secuiesc, respectiv moldovenesc, multe sunt regionalisme - lipsind aproape pe deplin neologismele", mai spune prezentatoarea noastra. Trecând în revista si analizând alte numeroase aspecte care îi apropie pe cei doi scriitori - de la modul implicat de a relata, retrairea amintirilor, expresivitate, originalitatea nascuta de recrearea limbii stramosesti, placerea de a glumi, folosirea expresiilor lingvistice din popor sau evocarea lumii ghidata dupa legile traditiei -, Antal Izabella concluzioneaza ca daca cei doi mari povestitori s-ar fi întâlnit si s-ar fi cunoscut, datorita sufletelor pereche ar fi devenit chiar prieteni.

Povestile, creatoare de prietenii

Totodata, ea vorbeste despre sansa ca între copiii români si maghiari sa se lege prietenii tocmai prin aceste povesti. "Eu cred ca, dupa atâtia ani în urma lor, noi, prin amintirea lor putem lega prietenii nu numai între copiii maghiari si români, daca le facem cunoscute operele acestori mari povestitori. Pentru ca, cunoscând reciproc povestile noastre atunci putem însusi mai bine cultura si traditia unuia si altuia, ne cunoastem mai bine datinile, obiceiurile prin care ne cunoastem mai bine unii pe altii si ne dam seama ca toti avem aceleasi probleme si daca avem posibilitate de a învata unul de la celalalalt, sufleteste vom deveni si mai bogati si mai puternici (...) Sa citim povestile lor copiilor nostri caci prin aceste povestiri ajungem la sufletul copiilor, iar copiii prin basme cunosc ce e bun si ce e rau", a conchis aceasta, subliniind ca ambii scriitori prin basmele lor cultiva principii morale ca adevarul, dreptatea, prietenia, ospitalitatea, compasiunea, curajul. "În educatia copiilor trebuie sa introducem noi valori, în afara educatiei morale si educatia estetica, sa începem cât mai curând ce se poate face prin initierea citirii basmelor sau cu ajutorul mijloacelor artistice, ceea ce se poate îmbina cu o noua conceptie de viata, cu aceea de a sti sa pretuim concetatenii nostri de alte etnii. Toate aceste valori se pot obtine prin reînvierea si amplificarea si împartasirea si cu altii a traditiilor stramosesti. Eu cred ca daca aceste principii despre viata s-ar realiza - toti împreuna am realiza o tara virtuala, dar totodata si reala în care toti copiii ar fi fericiti, o tara ce într-adevar am putea numi Tara Povestilor, Lumea Basmelor, în care atât cititorii lui Benedek Elek cât si ai lui Ion Creanga ar fi adevarate personaje", a mai spus Antal Izabella. Întâlnire de basm de la Batani s-a încheiat cu citirea celor doua "Pungute cu doi bani" în maghiara si româna.